Автор: admin

– A dachán a régi fészerben a zápor elől meghúzódva Nadja véletlenül kihallgatta elhunyt férje rokonainak egy „érdekes” tervét, és megelőző lépéseket tett… még csak el sem tudták képzelni, milyen „érdekes terv” vár még rájuk.

— Már megint lány?… Ez valami gúny!.. — A mi családunkban négy generáción át férfiak dolgoztak a vasútnál! És te mit hoztál? — Én… én tényleg ilyen rossz vagyok? Mint apa?.. — Te mit gondolsz?

Az anyós úgy döntött, mindenkit meglep. Végül ő lepődött meg először — és jó sokáig.

A férjem azt mondta: „Ne vitatkozz.” Nem is vitatkoztam — egyszerűen abbahagytam az egyetértést. És akkor kezdődött el minden.

– Egyáltalán nem vagyunk szegények! – tiltakozott az anya. – Van lakásunk, igaz, kétszobás, de a miénk. Könyvelőként dolgozom, a fizetésem teljesen rendben van. Igaz, soha nem éltünk nagy lábon, de nyomorban sem éltünk soha. Hamarosan te is dolgozni fogsz, és akkor még jobban fogunk élni

– Két hírem van – mondta Jura –, az egyik jó, a másik… szintén jó, csak nem annyira. Melyikkel kezdjem? – Kezdd a jóval – válaszolta a férjének Lida. – Holnap meglátogat minket az anyám – mondta Jura örömmel. – Annyira hiányzott már. Mióta nem láttuk egymást?

Oreszt meghívta a húgát, Szófiát egy drága étterembe. Elhatározta, hogy komolyan beszél vele. – Szia, bátyus – mondta Szófia, és leült az asztalhoz. Oreszt komolyan nézett a húgára. – Szia – felelte szárazon. Szófia a üres asztalra pillantott.

Nasztya hazatért az otthonába, a szülői házba. A mostohaanyja fogadta. – Ó, Nasztya! Miért nem szóltál előre, hogy jössz? – csodálkozott Tajszija. – Nem terveztem, valahogy hirtelen döntöttem így – válaszolta Nasztya, és belépett a lakásba. – Vedd le a kabátodat, ebédelni fogunk. Épp most főztem borscsot – ajánlotta Tajszija. – Már ettem útközben – felelte szárazon a lány, és bement a szobájába. Nasztya letette a táskáját a székre, és fáradtan leült a kanapéra. Körbenézett a szobában, majd a tekintete megakadt a szemközti falon. Nasztya közelebb hajolt, és nem hitt a szemének

„Lóg a bőröd!” — a hatvanéves férjem a vendégek előtt az oldalamnál csípett meg, én pedig hoztam egy tükröt, és megmutattam, mi lóg rajta…

„Elmegyek a fiatalhoz” – jelentette ki a hatvanöt éves nagypapa, miközben a bőröndjét pakolta, egy órával később pedig könnyek között tért vissza…