Lifestyle

– Lányom, hogy vagy? És a fiad? Egyébként már kitaláltad a nevét?

„Nincs pénz” – nyafogta a férjem újév előtt, én pedig találtam egy nyakláncról szóló nyugtát. Éjfélkor ebben a nyakláncban léptem az asztalhoz. Ő pedig egy pillanat alatt megőszült.

A férj negyven éven át viccelődött azzal, hogy a fia nem hasonlít rá. Csináltak egy DNS-tesztet csak a móka kedvéért: megjött az eredmény, és ő szó nélkül összepakolta a holmiját.

— Natasa, ugye átutalod a pénzt a kiságyra? Dasa már várja — jelentette ki az anyós.

Egy kisváros özvegye tizennyolc, a fagyhalál szélén álló utazót fogadott be egy kegyetlen hóvihar idején — és még csak nem is sejtette, hogy hajnalra az utcáját motorok tucatjai töltik majd meg, némán felsorakozva egy élő védelmi vonalba, amelyen senki sem mer majd áthatolni.

Egy egyetemista lány tévedésből beült egy idegen autóba, és nem is sejtette, hogy az egy milliárdosé.

A volt férjem (53 éves) nyolc év után visszatért azzal, hogy „öregedjünk meg együtt”. Beleegyeztem — de tizenegy nap múlva eszembe jutott, miért is küldtem el annak idején…

Marjanka a fiunkkal egy csoportban tanult az egyetemen. Amikor megértettük, hogy a dolog már eldőlt, elkezdtünk készülődni az ünnepségre. Úgy döntöttünk, hogy mivel Viktor az egyetlen fiunk, rendes esküvőt kell rendezni neki. Ahogy illik, a férjemmel elmentünk látogatóba Marjana szüleihez, a leendő menyünkhöz. A lányról szinte semmit sem tudtunk, csak néhányszor láttuk a fiunkkal együtt. Azt mesélte, hogy az édesanyjával él egy faluban, nem messze a városunktól. Így hát elindultunk leánykérőbe. Az érkezésünkről természetesen előre szóltunk a leendő nászasszonynak. A férjem virágot vett, én tortát sütöttem, és elindultunk megismerkedni a leendő, úgymond, családdal. Amikor megérkeztünk, az első dolog, ami meglepett bennünket, az a nagyon tiszta és gondosan rendben tartott udvar volt.

– A dachán a régi fészerben a zápor elől meghúzódva Nadja véletlenül kihallgatta elhunyt férje rokonainak egy „érdekes” tervét, és megelőző lépéseket tett… még csak el sem tudták képzelni, milyen „érdekes terv” vár még rájuk.

— Már megint lány?… Ez valami gúny!.. — A mi családunkban négy generáción át férfiak dolgoztak a vasútnál! És te mit hoztál? — Én… én tényleg ilyen rossz vagyok? Mint apa?.. — Te mit gondolsz?